Az internet és a globális keresőmotorok korában a sajtótermékek és a megjelent hírek már nem tűnnek el a másnapi újságpapír újrahasznosításával vagy a lapszámok elévülésével. Egy évekről vagy évtizedekről ezelőtt megjelent online cikk, fegyelmi eljárásról, meghurcolásról vagy később tisztázott gyanúsításról szóló tudósítás korlátlan ideig és könnyen elérhető marad a keresőmotorok találati listáin az érintett személy nevére keresve. Ez a permanens digitális lábnyom komoly, nemegyszer helyrehozhatatlan hátrányt okozhat az egyén magánéletében, elhelyezkedési esélyeiben, üzleti kapcsolataiban és társadalmi megítélésében.

A helyzet hatékony kezelésére a jogrendszer világosan különválasztja az eredeti médiatartalom sajtóorgánumtól való eltávolítását és a keresőmotorok találati listájából történő törlést. Az alábbiakban áttekintjük az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR 17. cikk) szerinti „feledéshez való jogot”, valamint a magyar bírósági és hatósági eljárási lehetőségeket.

Az elfeledtetéshez való jog (GDPR 17. cikk)

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR 17. cikk) tartalmazza az adattörléshez, közismertebb nevén a feledéshez való joghoz (right to be forgotten) fűződő részletes szabályokat.

A rendelet értelmében az érintett személy jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, amennyiben az alábbi jogi indokok valamelyike fennáll:

• A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték.
• Az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja.
• Az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű indok az adatkezelésre.
• A személyes adatok kezelése jogellenes volt.
• A személyes adatokat a jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.

Ugyanakkor a GDPR 17. cikk (3) bekezdése kifejezett és lényeges kivételt állapít meg: a törlési kérelem megtagadható, ha az adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából szükséges. Ez az úgynevezett újságírói célú adatkezelés kivétele, amely alapvető védelmet nyújt a sajtóarchívumok sértetlenségének.

A keresőmotorok különálló felelőssége: a Costeja-ítélet

A digitális törlések és a keresőmotorok felelősségének terén az áttörést az Európai Unió Bíróságának mértékadó döntése hozta meg a Google v. Costeja (C-131/12) ügyben. A bíróság kimondta, hogy a keresőmotor működtetője (például a Google) önálló adatkezelőnek minősül, amelynek adatfeldolgozási tevékenysége jogilag elkülönül az eredeti sajtóorgánum adatkezeléstől.

Ennek alapján a joggyakorlat az alábbi két szintre vált el:

1. Név alapú keresési találatok törlése (de-indexing): Az érintett kérheti a keresőmotor üzemeltetőjétől, hogy a saját nevére történő keresés esetén távolítsa el azokat a hivatkozásokat (URL-eket), amelyek elavult, irreleváns, túlzó vagy aránytalanul hátrányos információkat tartalmaznak a magánéletéről.
2. Az eredeti cikk fennmaradása a sajtóarchívumban: A keresőmotorból történő törlés nem jelenti az eredeti cikk megsemmisítését a hírportál szerveréről. A cikk az adott újság saját felületén vagy közvetlen hivatkozással továbbra is elérhető maradhat, de a név alapján indított általános keresések találatai között már nem jelenik meg.

A keresőmotor üzemeltetője a törlési kérelem elbírálása során gondosan mérlegeli az érintett magánélethez fűződő jogát és a közvélemény tájékozódáshoz való jogát. Ha az érintett közszereplő, vagy az információ kiemelkedő közérdekű ügyre vonatkozik, a keresőmotor elutasíthatja a törlést.

Az eredeti cikk eltávolítása a sajtóorgánumtól

Míg a keresőmotorból történő törlés a GDPR alapján közvetlenül kérhető, a hírportál szerverén lévő eredeti sajtócikk eltávolítása vagy módosítása lényegesen nehezebb jogi feladat, mivel a sajtóarchívumok a történeti és újságírói dokumentáció védett részét képezik.

Az érintett az alábbi jogi utakon léphet fel az eredeti médiatartalommal szemben:

• Sajtó-helyreigazítás: Ha a cikk valótlan tényt állít, a 30 napos szigorú határidőn belül kérhető a helyreigazítás közzététele az eredeti cikk felületén.
• Személyiségi jogi per: Ha a cikk jogsértő (például jó hírnevet sért vagy hiányzik a képmás-hozzájárulás), a bíróságtól kérhető a jogsértő állapot megszüntetése, beleértve a cikk vagy fotó törlését, illetve elérhetetlenné tételét.
• Adathelyesbítés és kiegészítés: Ha a cikkben szereplő tények a megjelenéskor igazak voltak, de a későbbi fejlemények tisztázták az érintettet (például a büntetőeljárásban jogerős felmentő ítélet született), az érintett kérheti a szerkesztőségtől a cikk frissítését vagy kiegészítő megjegyzés elhelyezését az aktuális döntésről.

Hatósági és bírósági jogorvoslat

Ha a keresőmotor vagy a médiaszolgáltató elutasítja a törlési vagy helyesbítési kérelmet, az érintett két fő szervhez fordulhat:

1. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH): Adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezhet a GDPR rendelkezéseinek megsértése miatt. A hatóság vizsgálja a kérelem megalapozottságát, és kötelezheti az adatkezelőt a törlésre vagy helyesbítésre. A hatósági eljárásban a NAIH bírságot is kiszabhat, amennyiben az adatkezelő jogellenesen tagadta meg a törlést.
2. Bírósági út: Az érintett közvetlenül a lakóhelye szerint illetékes törvényszék előtt is perelheti az adatkezelőt a személyes adatok védelméhez való jog vagy a személyiségi jogok megsértése miatt.

Gyakorlati tanácsok az adat törlését kérőknek

Az adatvédelmi jogi igények érvényesítése során érdemes figyelembe venni az alábbi gyakorlati lépéseket:

• Dokumentálja pontosan azokat a hivatkozásokat (URL-eket), amelyek eltávolítását kéri a keresőmotortól.
• Pontosan indokolja meg, hogy az adott információ miért vált elavulttá, irrelevánssá vagy aránytalanul sérelmessé az Ön számára (például csatolja a jogerős felmentő ítéletet vagy a büntetőeljárást megszüntető határozatot).
• Amennyiben a keresőmotor üzemeltetője elutasítja a kérelmet, az indoklást érdemes szakértő adatvédelmi jogásszal elemzi, mielőtt a hatósághoz vagy bírósághoz fordulna.
• Ne feledje, hogy a név alapú találatok törlése nem semmisíti meg a cikk eredeti adatbázisát, így specifikus címszavakra vagy az újság saját belső keresőjére keresve az írás továbbra is megtalálható maradhat.

Mit tehetsz most

Az online térben a digitális feledéshez való jog nem jelent biztos garanciát a nem kívánt információk teljes eltüntetésére, de hatékony jogi eszközöket ad az egyén kezébe a túlzó és elavult adatok korlátozására. A keresőmotorokból történő törlés és a sajtóarchívumok helyesbítése során a jogalkalmazónak minden esetben egyensúlyt kell teremtenie az egyén magánszférája és a nyilvánosság tájékozódási szabadsága között. A szakszerűen előkészített adatvédelmi és személyiségi jogi kérelmek jelentősen növelik a sikeres törlés esélyét.